• Anna

Alumni interjú, Londoni sikerek

Réka elég korán, 15 évesen került textil előkészítőre hozzám a Textil Suliba. Ekkor még nem tudta, hogy milyen komolyan érdekli a divattervezés, csak a kíváncsiság hajtotta. Teltek az évek és szépen kirajzolódott 2 útvonal, végül a londoni UAL (University of Arts London) Fashion Manegment szakjára esett a választás, ahol 2020 óta lelkes hallgató. A Textil Sulis tapasztalatairól, a londoni képzés részleteiről és a szakmai jövőjéről beszélgettünk.


Rékában mindig is megvoltak mind a marketing, mind a tervezői adottságok. Azért is nagyon jó, hogy ilyen korán került a Textil Suliba, mert így volt idő sok kreatív feladaton végig menni, és amikor a felvételire került a sor, gyakorlatilag már csak szelektálnunk kellett a munkáit.

Nem gyakori dolog, hogy valakinek 40 oldalas mini portfóliót sikerül összeraknia. Rékának ez sikerült, és még így is sok munkát nem választottunk be, hiszen igyekeztük lényegre törően alakítani a dokumentációt. A Galéria oldalon több képet is láthattok a munkáiból: itt.


T.S.: Hogy jött a felismerés, hogy a divattervezés érdekel téged?

R.: "Két évet anyukám munkája miatt Svájcban tanulhattunk, és ott nagyon elkezdtem a művészetek iránt érdeklődni. Ott az általános oktatásnak is erős a művészeti része, és az ottani tanárom is bíztatott, hogy ezzel foglalkoznom kéne. Amikor haza jöttünk, apukám erőltette, hogy vigyem tovább a kreatív tanulást, és így találtunk a Textil Sulira. Egyből nagyon teteszett, hogy kis létszámú csoport volt, külön mindenkire jutott megfelelő mennyiségű figyelem és a tanítási stílusod is nagyon szimpatikus volt, mert így visszatekintve szerintem nagyon fontos, hogy az elején legyen, aki bíztat, aki mellett lehet hibázni, és segítséget kap az ember, mert meg kell erősödnie a kreatív önbizalomnak."


T.S.: Leginkább min vacilláltál, amikor szakot kellett választani?

R.: "Nekem mindig is a divattervezői és a divatmarketing szakma között volt a választási kérdés, és ez a kettő az itthoni képzésekben nagyon el is válik egymástól. Nagyon nehéz döntés volt, mert kreatívnak tartom magam, ugyanakkor erős az analitikus gondolkodásom. Volt a Fashion Marketing szak a Westminsteren, ami egy kicsit kreatívabb lett volna, mint ahol most vagyok, de végül azért nem azt választottam, mert úgy gondoltam, hogy az nagyon beszűkítené a lehetőségeimet. Innen sokkal több irányba tudok mozogni, és már az is kirajzolódott bennem, hogy mivel szeretnék foglalkozni, amit szintén annak köszönhetek, hogy ebben a képzésben nagyon sok területére betekinthettem a divat menedzsmentnek. "


(fotó: Raskó Réka)

T.S.: A marketingről eszembe is jut, hogy már gimnáziumi diák éveid alatt is volt saját márkád, mesélj kérlek kicsit a Lafumé Bags-ről!

R.: "16 évesen alapítottuk az egyik barátnőmmel, akkoriban már tombolt a vászontáska őrület, de nem igazán találtunk olyat, ami nagyon tetszett volna. Ezért olyan táskákat készítettünk, amiken egyedi motívumok jelentek meg, mi is kitaláltunk sajátokat, de egyedi megrendelésre is készítettünk a vásárlóinknak. Aztán készítettünk pólókat és egyedi farmerek készítésére is vállalkoztunk. Azért is nagyon büszke vagyok erre a projektre, mert akkoriban még nem volt ennyire elterjedt az Instagramon való vásárlás, ugye még insta shop sem volt, és így is nagyon sikeresek lettünk. Már akkor influencer marketinget használtunk, és erősen figyeltünk a koncepciónkra és a vizualitásra. A Verkstadennel is volt egy közös kollaborációnk, de 2020 végén azért hagytuk abba, mert másik szakasz indult az életünkbe és a fókusz most a tanuláson van."


(fotó: Raskó Réka)

T.S.: Van-e kedvenc projekted az elmúlt évekből?

R.: "Nagyon sok projektet szerettem a Textil Suliban, de talán a mintatervezést emelném ki leginkább, ahol inspirációnak a szemet választottam és imádtam, hogy lehet kicsit elvonatkoztatottabb témát kidolgozni a mintatervezés keretein belül. Amúgy mindent nagyon szerettem, mert minden másképp adott újat. Nagyon szerettem azt is, amikor az aktuális trendeket kellett feldolgozni anyagmanipulációs technikákba és ruhatervekbe. De szerintem nagyon fontos, hogy minél hamarabb kezdjen el valaki ilyen kurzusokra járni, mert az utolsó évben kapkodás az nagyon kevés, legalább másfél- két év kell ahhoz, hogy kiforrjon, hogy mit is szeretne az ember csinálni, és hova felvételizne leginkább. Magát a közeget nagyon szerettem, ami amúgy itt is megvan, annyi helyről kapunk itt is segítséget, ami szerintem nagyon fontos. A gimnázium mellett amúgy fárasztó volt külön órákra járni, de nagyon megérte."

(fotó: Kollár Dea)


T.S.: A Covid hogyan hatott a képzésedre?

R.: "A szakomon szerencsére nincs műhelyhasználat, és emiatt engem nem érintett annyira erősen a Covid, hihetetlenül jó órákat tartottak nekünk online is, nagyon elégedett vagyok az oktatás minőségével, persze a szociális, ismerkedős része az egyetemnek nagyon hiányzott ebben az évben."


(fotó: Kollár Dea)


T.S.: Hogyan látod magad egy pár év múlva, merre tartasz szakmailag?

R.: "Még nem tudom, hogy hol fogok dolgozni pontosan, mert azért sikerült az egyik olyan szakmát kiválasztanom, ahol elég nagy a verseny, de az biztos, hogy egy olyan márkának dolgoznék szívesen, ami odafigyel a fenntarthatóságra, környezettudatosan működik és gyárt, bár tudom, hogy ez sosem 100%-osan működik, de tudom, hogy ez idővel változni fog. Ez az egyetemen is a legfőbb témánk, és eszerint tanítanak minket, minden tárgyba bele van építve. Buyer szeretnék lenni, mert ez a része nagyon tetszik, ugye ők azok, akik mögött van egy designer csapat és analízisek, trendelőrejelzések alapján megmondják, hogy milyen kollekció legyen, menedzselik a gyártást, stb. Ezért is választottam inkább a menedzsmentet, mert a divattervezőként szerintem sokkal nehezebb boldolgulni, így viszont ugyanúgy ki tudom élni a kreativitásomat, csak a menedzsment részéhez is érteni fogok."


(fotó: Kollár Dea)


T.S.: A legutóbbi kis kapszulakollekciódról mesélsz egy kicsit?

R.: "Ezt is egy egyetemi projekthez csináltam, egy márkát kellett választani, és egy fenntartható verziójú kollekciót kellett 2022 tavasz-nyárra megtervezni. A Zarát választottam, mert fiatalos és sok különböző embernek szól. Kellett versenytárskutatást is csinálni, illetve trendelőrejelzést, kutatást is. Nem volt kérés, hogy meg is csináljuk a kollekciót, de én mivel imádom a végeredményeket is, elkészítettem a ruhákat is és be is fotóztuk őket."


Réka Magán Oktatás keretein belül járt a Textil Suliba, ahol egyéni céljainak megfelelően készülhetett fel az egyetemre.

Réka így ajánlja a Textil Sulit:

"A Textil Sulira, még évekkel ezelőtt találtam rá Interneten keresztül. Először egy próba órára mentem el Annához és rögtön nagyon megtetszett az egész környezet és hangulat, valamint ahogy Anna a diákjaival bánt. Kezdetben kiscsoportos órákon vettem részt majd elkezdtem magánórákra járni a felvételi előtti évben. Anna iszonyatosan kedves, segítőkész és nagy tudással és sok tapasztalattal rendelkezik a szakmában. A magánórákon Anna csak velem foglalkozott teljes idejét rám szentelve, ami egyetemi jelentkezések előtt nagyon sokat számított. A divatrajz minden lépésén végigmentünk egészen a minta tervezéstől kezdve a ruhák megvarrásáig. Mindenkinek csak ajánlani tudom a magánórákat, hiszen ez a tökéletes lehetőség, hogy teljes mértékben kibontakozz és maximális segítségben részesülj!"


Kreditek:

Fotó: Kollár Dea

Modellek: Bíró Nóra, Bíró Zsófi, Horváth Dóra, Raskó Zsófi, Szelestey Kinga

Ruhák: Raskó Réka

Friss bejegyzések

Az összes megtekintése